A sárvári Rába híd

Újszerű kialakítás, példaértékű technológiák

A híd kivitelezését a MAHÍD 2000 Rt. és a Ganz Acélszerkezet Rt. végzte. A híd alépítményeinek felmenő szerkezetei öntömörödő betonból készültek, míg az acélszerkezeti munkák különlegességét az adja, hogy Magyarországon évtizedek óta nem készült ívhíd.

Szerzők::

• dr. Zsigovics István BETONTERV Kft. 1145 Budapest Gyarmat utca 51/a;
  
• Papp Sándor MAHÍD 2000 Rt. 1151 Budapest Mogyoród útja 42.

Részlet a Magyar Építéstechnika című lapban, A hídépítő mesterek Sárváron már a késő középkorban is nagy előszeretettel alkalmazták az ív formát című írásból

A 84. számú főút Sárvárt észak-keletről elkerülő új szakasza a 62,711-es km szelvényben keresztezi a Rába folyót. A keresztezés a folyó 86,500 fkm szelvénybe esik, ahol 90 fokban-ban keresztezési az út a folyót. A hídon átvezetett útpálya szélessége a kiemelt szegélyek között mérve 11,13 m, melyhez két oldalon 56,5 cm széles kiemelt szegély csatlakozik. A pálya keresztirányban tetőszelvényű, 2,5 %-os oldalesésekkel, míg hosszirányban állandó 1,35 %-os emelkedőben van. A szekrény keresztmetszetű befogott acélívek fesztávolsága 70,30 méter. Az ívmagasság a pályaszint felett 10,71 méter. Az esetleges árvíz levezetésének biztonságát fokozza, hogy a mértékadó árvízszinten a szabad nyílás 69,68 méter.
Az felépült híd háromtámaszú, 21,0+78,0+27,0 méter támaszközű befogott acélívekre felfüggesztett ortotrop pályalemezű, merevítőtartós ívhíd, amely egyedi kialakítású vasbeton építményekre támaszkodik. A hídfők és a medertámaszok alapozása fúrt vasbeton cölöpözéssel készült, a cölöpök hossza a hídfőknél 12,00 méter, a medertámaszoknál 11,00 méter.

A medertámaszok fejlemezének méretei: 12,85+24,90+2,50 méter. A betonmennyiség a lejtést adó felbetonozást is figyelembe véve mintegy 840 m3 alaptestenként. A betonozást egy ütemben, folyamatosan kellett végezni.
A felmenő szerkezet egyedi kialakítású, az acél főtartó alakjához igazodik, és ívesen vezeti le a terheket a cölöpösszefogó fejlemezig. A változó keresztmetszetű tömör fal két vasbeton keretszerkezettel csatlakozik a hídfő fejgerendájához. A keretek a függőleges síkhoz képest 10 fok-os szögben befelé dőlnek, magasságuk az azonos síkról indulva, a hosszesés miatt nem egyforma. A falak esztétikus megjelenése érdekében mindkét oldalon íves kialakítású bemélyedéseket terveztek. A keresztirányban 9,0 méter tengelytávolságú saruk között a szerkezeti gerenda felső része szintén íves kialakítású. A hídfőt és a vasbeton fejlemezt a burkolt rézsű alatt két ferde vasbeton rúdon keresztül támaszkodnak egymáshoz. A rudak keresztmetszeti méretei: 1,50x0,84 méter.

Az acél ívtartók - követve a keretek hajlását - a függőleges síkhoz képest szintén 10 fok-kal befelé dőlnek. A zárt szekrény keresztmetszetű ívtartó pár keretekhez történő csatlakozása befogott kialakítású. A szekrénytartó szélessége állandó, az egész íven 800 mm. Az ívtartó gerincmagassága változó, mert a külső és belső körívek nem koncentrikusak. A két kör középpontjának elméleti távolsága 2,60 méter. A külső körív sugara 58,22 méter, a belsőé 54,60 méter. A két befelé dőlő ív négy keresztgerendával támaszkodik egymáshoz. A keresztkötések alatti minimális szabad magasság 6,23 méter.

A merevítő tartó állandó gerincmagasságú, négy főtartós, háromnyílású, nyitott, ortotrop acélszerkezet. A szélső tartók gerincmagassága 1325 mm, a belsőké 1400 mm, az alsó övlemezek szélessége állandó, 400 mm. Az övlemezek vastagsága az igénybevételhez igazodva változik. A kereszttartók magassága általában 60 mm, övlemezük szélessége 200 mm, a főtartók gerinclemezéhez sarokvarrattal kapcsolódnak. A pályalemezt trapéz keresztmetszetű bordák merevítik. A 78,0 méteres támaszközben a merevítő tartót 6 méterenként Freyssinet típusú pászmákkal kellett az ívtartóhoz függeszteni. A pászmás függesztő kábeleket nagy szilárdságú polietilén csövek védik a rongálás és a korrózió ellen.

A híd általános geometriai elrendezését az 1. és 2. ábra mutatja.













1. sz. ábra















2. sz. ábra

A vasbeton alépítmény felmenő szerkezeteinek egyedi kialakítása miatt szükség volt egy részletes zsaluzási-állványozási tervre- amit a PERI Kft. és a MAHÍD 2000 Rt. szakemberei közösen készítettek el - valamint a betonozási technológia kidolgozására, a munkahézagok helyeinek megtervezésével együtt (3. sz. ábra).














3. sz. ábra



Az esztétikus megjelenés érdekében a mintegy 45 fok-ban dőlt felmenő falat a PERI Kft. Vario nagytáblás zsalurendszerével zsaluzták be. Az íves kialakítás és a könnyítések miatt a zsalurendszerre egy helyszíni „dobozolás” készült.


A felmenő fal zsaluzását mutatja az 1.-es és 2.-es kép)
















1.sz.kép















2. sz. kép
A tervezett munkahézagok elhelyezkedése határozta meg a felmenő szerkezetet építésének ütemét. Első ütemben a 45 fok-ban dőlt falat kellett bebetonozni a sarugerenda alsó síkjáig. Az ezt követő két ütemben épült meg a sarugerenda és a felmenő falat a hídfővel összekötő két keretgerenda.

Tekintettel a felmenő szerkezet egyedi kialakítására, a MAHÍD 2000. Rt. szakemberei úgy döntöttek, hogy tartósabb vasbeton szerkezet megépítéséhez nem a tervezett betonfajtát építik be. Ennek oka az volt, hogy túl nagynak találták a hagyományos betonkeverék adott körülmények közötti bedolgozásának kockázatát. A megfelelő minőség elérése érdekében az öntömörödő betont választották. A C35/45-16/Ö-f50-vz4-AD jelű betonkeverékhez MAPEI adalékszereket használtak fel. Az alkalmazási engedély kiadásához szükséges vizsgálatok eredményei kedvezőek voltak, ezért üzemi körülmények közötti betonozást végeztek a Rába ártéri híd III. Pillér fejgerendáján, többek között azért, hogy a beépítéshez szükséges tapasztalatokra is szert tegyenek.
A próbakeveréseket, valamint az üzemi próbát szigorú szakmai felügyelet mellett végezték el, és a kedvező tapasztalatok alapján, a cég Magyarországon először referencia jelleggel megkapta az AKMI hozzájárulását ahhoz, hogy a sárvári Rába híd medertámaszainak mindkét tömör felmenő falát öntömörödő betonnal betonozhassák be.














A felmenő fal betonozása öntömörödő betonnal